A Mentális modell lényege

A mentális modellt a gondolati egységekből hozzuk létre, azért, mert a megismerésük alapvetően szükséges ahhoz, hogy a későbbi felület a felhasználók, és ne a tulajdonos vagy a tervező mentális modelljeire épüljön. A mentális modellek nagysága abban rejlik, hogy az adott személy tipikus viselkedése mögötti mozgatórugókat ragadják meg, és remekül használható az egyes funkciók definiálására.

A mentális modellek fogalmával a kognitív pszichológia foglalkozik. Mentális modelljeink a valóságban meglévő rendszerről alkotott gondolati egységek (olvasás folyamata a papír-világban, vásárlás módja a sarki kisboltban), amelyek a jelenséget és az összefüggéseket is tartalmazzák.

Mentális modellt akkor érdemes alkalmazni, amikor a cél az, hogy a felhasználók valós gondolkodását ismerjük meg, az alapján fejlesszünk, ugyanis a mentális modellek feltárásával nemcsak az éppen tervezett termék lehet sokkal intuitívabb, de a készülő gap analysis-szel (létező igényeket feltáró művelet) akár újabb hasznos fejlesztéseket is végre tudunk hajtani; olyanokat, amelyekre ténylegesen van igény, és egy már meglévő szolgáltatásból pedig kivehetünk haszontalan funkciókat.

A Mentális modell az Ergomániánál

Az Ergomániánál úgy találtuk, hogy a Mentális modell univerzális használhatóságán túlmutat, hogy egyrészt hosszú ideig érvényes marad, mert az emberek szokásai, napi rutinja nem változnak gyorsan, másrészt a modell képes predikciókat hozni arról, hogy milyen új funkciókra lehet valóban szükség. Ezáltal kiválthatjuk vagy pótolhatjuk a dizájnban oly jól jövő megérzés és szerencse faktort.

Másik nagy előnye a modellalkotásnak, hogy leképezhető belőle a termék információs architektúrája, szolgáltatásainak köre. Itt mutatkozik meg leginkább, hogy milyen értékes az adatgyűjtés és hogy az adatok hogyan lehetnek segítségünkre egy szerteágazó, többszintű architektúra építésében, ráadásul a módszernek az a szépsége, hogy a mentális modell szinte magától épül fel.

Tapasztalataink szerint a mentális modellel párhuzamosan kell felépíteni az úgynevezett tartalmi térképet (content map), ami a már létező és tervezett szolgáltatásokat/funkciókat csoportosítja.

A Mentális modell főbb módszerei

Az Ergománia gyakorlata szerint először a célcsoport esetében egy adott helyzetben lehetséges felmerülő feladatok meghatározása és a kognitív sémák feltárása a cél. A következő lépés a feladatok viselkedés affinitás szerinti csoportosítása, majd jöhet a csoport szegmensek létrehozása és elnevezése.

A következő szakasz az adatfelvételé, amelyet az adatok kiértékelése követ, és megkezdődhet a feladatok csoportosítása, végül pedig vizualizáljuk a modellünket és ez alapján funkciókat, szükséges tartalomelemeket javasolunk.

A mentális modellek kutatási folyamata az alábbiak szerint épül fel:

• A célcsoport kiválasztása
  • Brainstorming több kolléga bevonásával
  • A viselkedés csoportosítása affinitás alapján (behaviour affinity)
  • A csoport szegmensek létrehozása és elnevezése (audience segments)
  • A csoport szegmensekhez illeszkedő résztvevők toborzása
• Az adatfelvétel
  • Meghatározzuk a kutatás kereteit, részleteit
  • Interjúk készítése
• Az adatok kiértékelése
  • Feladatok (task) kiemelése (combing) az interjúkból
  • Feladatok csoportosítása alulról felfelé haladva
  • A feladatok összepárosításával tornyok (task towers) alkotása
  • A hierarchia legfelső szintjének, a mentális terek (mental spaces) megalkotása
  • Végül pedig vizualizáljuk a modellünket

Mit nyernek az ügyfeleink a Mentális modell által?

Az ügyfeleink számára kifejezetten előnyös hozadéka a mentális modell építésnek, hogy közelebb kerülnek a felhasználóik/potenciális felhasználóik problémáihoz és mindennapjaikhoz, megértik a gondolataik közötti összefűződések logikáját és ezáltal empatikusabbá válnak irántuk, megtanulnak a felhasználó szemével látni és fejével gondolkodni.

A mentális modellek birtokában olyan funkciókat és tartalmi elemeket tudunk javasolni, amikre valóban igény van felhasználói részről, mert a mentális modell kutatás egy alaposan átgondolt módszer, ami nagyban hozzájárulhat a felhasználói élmény valóban élménydússá tételéhez.

Mi az ügyfeleink szerepe a Mentális modell elkészítése során?

Ügyfeleink részéről több információra is szükségünk van a Mentális modell elkészítéséhez. Szükségünk lesz a szegmentációs anyagokra, felmérésekre és analitikákra, továbbá a felmérésben résztvevő interjúalanyok (és helyszín) biztosítására. A mentális modell kutatás alapján meghatározott funkcionális kör kialakítását is közösen végezzük.

A sikeres Mentális modell készítés eredménye

A folyamat végére megszületik a Mentális modell szöveges összefoglalása, amelyet aztán a termékfejlesztés vagy tervezés során az új, valós igényt kielégítő funkciók létrehozására is használunk.

A Mentális modell kutatás célja, hogy egy-egy feladatot/feladatkört és annak megoldását úgy tervezhessünk meg, hogy az megfeleljen a felhasználók gondolkodásának. Ismernünk kell azt, hogy a felhasználók hol, hogyan és miért teszik ki a hangsúlyokat, ezért a mentális modell alapját a gondolati egységek képezik.

Ahhoz, hogy ezeket a való világban jól ismert folyamatokat jól képezzük le a képernyős, illetve online felületen, ismernünk kell, hogy a felhasználók milyen lépésekben, fogalmakkal gondolkodnak az adott folyamatról.

A mentális modellek mély tudást nyújtanak számunkra az emberek motivációiról és gondolatmenetéről; ezekkel együtt pedig emocionális és filozófiai keretrendszerükről is, melynek határain belül cselekednek a mindennapokban.

Mentális modelleket képesek vagyunk teljesen új szolgáltatásokhoz is asszociálni (pl. Hangalapú fizetés vagy azonosítás), de ebben az esetben modelleink sokkal képlékenyebbek. Ugyanakkor ha teljesen új szolgáltatás területekre akarunk el jutni, akkor szükséges ezek feltárása is.